Az övsömör egy vírusos eredetű bőrbetegség, amely fájdalmas kiütésekkel, égő érzéssel és idegi panaszokkal járhat. A kórokozó ugyanaz a varicella-zoster vírus, amely a bárányhimlőt is okozza. A különbség csupán annyi, hogy míg gyermekkorban a vírus elsődleges fertőzést vált ki, addig övsömör formájában évek múltán, a szervezetben lappangva aktiválódik újra.
Bár az övsömör sok esetben magától gyógyul, korai felismeréssel és orvosi kezeléssel jelentősen csökkenthető a kellemetlenség és a szövődmények kockázata.
Övsömör tünetei
A betegség kezdeti jelei sokszor nem egyértelműek. A bőrön megjelenő kiütéseket gyakran előzi meg egy helyi viszketés, bizsergés vagy égő érzés, ami pár napig is eltarthat. Ezután a bőr adott területén apró, piros foltok alakulnak ki, amelyek később hólyagokká fejlődnek.
Jellemző, hogy a kiütések egy sáv mentén, a test egyik oldalán követik egy ideg lefutását. Ez lehet a mellkas, a hát, az alhas, de előfordulhat az arcon, különösen a szemen vagy a homlokon is. A hólyagok pár napon belül kifakadnak, majd pörkösödnek, végül fokozatosan gyógyulnak. A folyamat általában 2–4 hétig tart.
A bőrpanaszok mellett általános tünetek is felléphetnek, mint a hőemelkedés, fejfájás, fáradtság vagy rossz közérzet. Sok esetben a fájdalom erősebb és tartósabb lehet, mint maga a kiütés, mivel a vírus az idegeket támadja meg. Ez a tartós idegfájdalom, az úgynevezett posztherpeszes neuralgia, különösen idősebb korban okozhat komoly kellemetlenséget.
Övsömör fertőző
Gyakran merül fel a kérdés, hogy az övsömör terjedhet-e másokra. Maga a betegség ebben a formájában nem fertőz, a vírus azonban igen. A varicella-zoster vírus a hólyagok váladékával kerülhet át másik személyre, közvetlen érintkezés útján.
Ha valaki még nem kapott bárányhimlő elleni védőoltást és nem esett át a fertőzésen, a vírussal való találkozás után nem övsömör, hanem bárányhimlő alakul ki nála. A fertőző időszak addig tart, amíg a hólyagok be nem pörkösödnek. A fertőzés terjedése megfelelő higiénével, a kiütések takarásával és a közvetlen érintkezés kerülésével megelőzhető.
Kiütések övsömör képek
Az övsömör kiütései nagyon jellegzetesek, ezért gyakran már ránézésre gyanítható a diagnózis. A kiütések általában egyoldaliak, a test egyik oldalán helyezkednek el, és ideg mentén húzódó sávot alkotnak.
A bőr először kipirosodik, majd néhány napon belül apró hólyagok képződnek. Ezek átlátszó vagy enyhén sárgás folyadékot tartalmaznak, később beszáradnak és pörkösödnek. A bőrfelület gyakran érzékeny, fájdalmas és viszkető. A kiütések helyén átmeneti elszíneződés vagy enyhe hegesedés is visszamaradhat, főleg, ha a hólyagok megsérülnek.
Az övsömör kiütéseit érdemes komolyan venni, mert a betegség nemcsak bőrpanaszokat okozhat, hanem idegrendszeri szövődményekkel is járhat. Az időben elkezdett kezelés csökkentheti a kellemetlen következmények esélyét.
Övsömör képek
Az övsömör kinézete a betegség lefolyása során változik, ezért többféle képpel is találkozhatunk:
-
Kezdeti állapot: enyhe kipirosodás, duzzanat.
-
Hólyagos szakasz: csoportosan elhelyezkedő, folyadékkal telt hólyagok jelennek meg.
-
Gyógyulás: a hólyagok beszáradnak, pörkösödnek, majd leválnak, a bőr fokozatosan regenerálódik.
Megbízható orvosi forrásokban található övsömör képek segíthetnek abban, hogy jobban megismerjük a betegség jellegzetességeit. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a képek önmagukban nem elegendők a diagnózishoz. Minden gyanús tünet esetén tanácsos orvosi vizsgálatot kérni.
Az övsömör korai felismerése és kezelése sokat számít. Ha időben orvoshoz fordulunk, a tünetek enyhíthetők, a gyógyulás gyorsabb lehet, és csökken a szövődmények kialakulásának kockázata.
Kép forrása: freepik.com
