A fogínysorvadás, vagy más néven parodontitis, a legelterjedtebb fogászati problémák közé tartozik, sokan mégsem ismerik fel annak korai jeleit. Ez különösen akkor probléma, ha egyébként is hajlamosak vagyunk kihagyni a féléves – de minimum éves! – fogorvosi viziteket. Így ugyanis elég időt hagyunk a fogágybetegségnek arra, hogy igazán nagy károkat okozzon a fogainkban – sőt, a testünk többi részében is.
Az alábbiakban megnézzük, hogy ez az eleinte észrevétlen betegség miért és hogyan alakul ki, illetve hogy hogyan szúrhatjuk ki az első jeleit. De arra is kitérünk, hogy mire számíthatunk akkor, ha nem vesszük elég komolyan ezeket az intő jelzéseket.
Fogínysorvadás: a kezdetek
Ez a probléma többféle kellemetlen tünettel jár, amelyek eleinte ártalmatlannak tűnhetnek. Például észrevehetjük, hogy duzzadt, vöröses és érzékeny a fogínyünk – ezt lehet, hogy betudjuk annak, hogy valamivel felsértettük vagy túl erősen mostunk fogat egy kemény sörtéjű fogkefével. Idővel a területen fájdalmat is érezhetünk, emellett megjelenhet a rossz lehelet is. A következő szakaszban már tapasztalhatjuk azt is, hogy érzékenyek az érintett fogaink – ennek az az oka, hogy a fogínysorvadás miatt az íny felhúzódik, szabaddá téve a fognyakat. Így fájdalmassá válhat egyes ételek és italok fogyasztása.
A probléma kialakulásának fő oka egy tartósan fennálló, kezelés nélkül hagyott ínygyulladás – ami a nem megfelelő szájhigiéniának, és ezzel együtt a fogkő felhalmozódásának köszönhető. Emellett vannak olyan életmódbeli szokások, tulajdonságok, amelyek ronthatják az állapotot. Ilyen például a dohányzás, a stresszes életmód, a túl erős fogmosás, a helytelen táplálkozás nyomán kialakult vitaminhiány, egyes hormonális változások, de akár a cukorbetegség is.
Mi történik, ha nem megyünk időben orvoshoz?
Most már láthatjuk, hogy ez a fogászati probléma már a kezdeti szakaszokban is kellemetlen tünetekkel járhat – de ezek szinte eltörpülnek amellett, amit idővel okozhat. Nézzük, hogy miért érdemes mihamarabb fogorvoshoz mennünk az intő jelekkel!
Ha kezeletlenül hagyjuk az ínygyulladást, akkor idővel az érintett területen kialakul egy gyulladásos góc, amelynek a jeleit – mint a vörösség és a fogínyvérzés – már biztosan észrevesszük. Ezután húzódik fel az íny, és válik szabaddá a foggyökér. A gyulladás innen már könnyen átterjed a fogágyra, ahol gennyes tályogok jelenhetnek meg, ami szövetelhaláshoz vezet. Emiatt pedig meglazulnak a fogak tartó csont- és kötőszövetek, ami idővel fogvesztést hoz magával. A hiányzó fogak pedig megnehezítik az evést, a beszédet, de még az önbizalmunkra is negatívan hatnak.
És ez még nem a legrosszabb dolog, ami történhet velünk: mostanra már tudjuk, hogy a súlyos fogínysorvadás és az általános egészségügyi problémák között szoros összefüggés áll fenn. A fogágybetegséget okozó baktériumok ugyanis az ínyszöveteken keresztül bejuthatnak a véráramba, ezáltal pedig más szerveinkre is hatással lehetnek. Így a parodontitist párhuzamba hozzák az olyan egészségügyi problémákkal, mint a légúti betegségek, a reumás ízületi gyulladás, a koszorúér-betegség vagy éppen a cukorbetegség. Várandósok esetében ezt a fogászati problémát összefüggésbe hozták a koraszüléssel, valamint az alacsony születési súllyal.
Egyre világosabbá válik tehát, hogy ez az apróságnak tűnő probléma miképp veszélyezteti mélyrehatóan az egészségünket. Tény ugyan, hogy az immunrendszer gyakran képes leküzdeni a baktériumokat, mielőtt azok súlyos fertőzést okoznának. Ám a legyengült immunrendszerű embereknél nagyobb a kockázata annak, hogy ezek a baktériumok komoly pusztítást végezzenek.
Előzzük meg a bajt!
Természetesen a legjobb dolog, amit tehetünk, az nem más, mint a megelőzés. Ennek alapja a megfelelő szájhigiénia: naponta legalább kétszer mossunk fogat, lehetőleg fluoridos fogkrémmel és elektromos fogkefével. De ez még csak a minimum! Hogy elkerülhessük ezt a betegséget – és a súlyos szövődményeket –, fektessünk hangsúlyt a fogközök tisztítására, ehhez használhatunk például fogselymet vagy szájzuhanyt. Érdemes emellett beszerezni egy szájvizet is. A nap folyamán is ügyeljünk arra, hogy étkezések után – különösen, ha édességet eszünk –, öblögessünk!
Ha így teszünk, és mellette rendszeresen – félévente, de minimum évente – járunk fogászati ellenőrzésekre, akkor nem kell tartanunk attól, hogy a parodontitis megkeseríti az életünket.
