A vitaminok alapvető szerepet játszanak abban, hogy a szervezetünk megfelelően működjön. Aligha tudnánk olyan szervet mondani, amire ne lenne káros hatással a vitaminhiány. Igen ám, de honnan tudhatjuk, hogy mennyire vannak feltöltve a készleteink, azaz hogyan állunk vitaminok szempontjából? Máris mutatunk négy hatásos módszert!
Laborvizsgálatok
Mielőtt rátérnénk a vizsgálatok bemutatására, először is tisztáznunk kell, hogy pontosan mik is azok a vitaminok, és miért olyan lényegesek az egészségünk szempontjából. Nos, a vitaminok olyan szerves vegyületek, melyekre kis mennyiségben ugyan, de szükségünk van a szervezetünk fenntartásához. A D-vitamin például befolyásolja a csontosodási folyamatot, meggátolja a sejtburjánzást és támogatja az immunrendszert.
Utóbbira a C-vitamin is képes, ez a vegyület ráadásul a kollagén előállításában is kulcsszerepet játszik. Más vitaminok a fehérjék felépítéséhez nélkülözhetetlen aminosavak feldolgozásában és beépülésében működnek közre: ilyen egyebek mellett a B6-, a B1 és B3 vitamin is. Amit még feltétlenül tudnunk kell a vitaminokról az az, hogy egy részüket a szervezetünk nem tudja önállóan előállítani, hanem külső tápanyagokból kell bevinnünk. Ezért is fontos, hogy pontos képet kapjunk a vitaminháztartásunk állapotáról.
Ehhez pedig kevés jobb módszer létezik egy laborvizsgálatnál. Már egy általános vérkép is megmutathatja, hogy egyes vitaminok kellő mennyiségben vannak-e jelen a szervezetünkben, emellett azonban kifejezetten vitaminokra fókuszáló labort is kérhetünk. Utóbbiak elképesztően átfogó képet adnak, mert rengeteg különböző vitamin szintjét vizsgálják. Egy ilyen „csomagban” jellemzően benne van az A-, a B12-, a C-, a D-, az E- és a K-vitamin, de persze ez laboronként változik.
Hab a tortán, hogy egy ilyen vizsgálat nemcsak a vitaminok kimutatására képes, hanem azt is megtudhatjuk, hogy állunk ásványi anyagokkal és nyomelemekkel. Ha pedig már úgyis a laborban járunk és vért vesznek tőlünk, akkor az aminosavakat is érdemes ellenőriztetni, hiszen így kapunk valóban teljes értékű eredményt.
Vizeletvizsgálat
Mivel számos vitamin az anyagcsere-folyamatokban is szerepet kap, nem meglepő, hogy a vizeletből is kimutatható a hiányuk – vagy akár a túltengésük. Utóbbi sem szerencsés ugyanis: az E-vitamin túladagolása például fejfájást, szédülést vagy emésztési zavart okozhat. Egy vizeletvizsgálat során a nagyobb mennyiségű keratin az árulkodó.
A K-vitamin hiányára szintén bevett módszer a vizeletvizsgálat. Ennek a vitaminnak a hiánya véres vizeletben is megmutatkozhat – amikor még enyhék a tünetek, erre csak műszerek képesek. Bármilyen furcsa, a C-vitamint is túlzásba lehet vinni, ami hosszú távon húgykőképződést eredményezhet. Egy vizeletvizsgálat ezt már a korai stádiumban képes megmutatni.
A szervezet megfigyelése
Nem kell feltétlenül rögtön orvoshoz fordulnunk, ha szeretnénk megtudni a vitaminkészletünk állapotát. Az is elegendő lehet, ha odafigyelünk a szervezetünk által küldött jelekre. A legtöbb vitaminra igaz, hogy a hiány valamilyen jól látható, érzékelhető tünettel jár.
Rosszul látunk, szürkületben, gyenge fényviszonyok mellett? Könnyen megeshet, hogy az A-vitaminból van túl kevés a szervezetünkben. Ne vegyük félvállról, mert kezeletlenül akár farkasvakság is lehet a vége. A száraz bőr, a töredezett vagy kihulló haj szintén az A-vitamin hiányára utalhat. A D-vitamin alacsony szintjét többek között a fokozott izzadás, a gyorsan romló fogak és a gyengeség, levertség jelzik.
Ugyanez a két tünet a C-vitamin kórosan alacsony szintjére is utalhat. Tipikus C-vitamin-hiány jelnek számít még, ha könnyen alakulnak ki rajtunk zúzódások, illetve, ha vérzik a fogínyünk, esetleg ki is hullanak a fogaink. A K-vitamin-hiányt is észlelhetjük magunkon: a gyakori orrvérzés, a lassú véralvadás, a csontok meggyengülése mind-mind ennek a vitaminnak a hiányát mutatják.
Táplálkozási szokások felmérése
Ahogy már említettük, a vitaminok egy részét a szervezetünk nem képes előállítani, hanem külső forrásra van szüksége. A megfelelő táplálkozás fontosságát tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Alapvetően arra van szükségünk, hogy sok friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk, hogy egyensúlyban tartsuk a vitaminszintünket. Érdemes azonban a legfontosabb vitaminforrásokat kicsit részletesebben is megismerni.
Az A-vitamint elsősorban belsőségekkel tudjuk pótolni, például májjal vagy vesével, de a tojássárgája és a tengeri halfélék is igen gazdagok A-vitaminban. A B-vitaminokat tojással és tejtermékekkel pótolhatjuk, míg a C-t elsősorban citrusokkal. Tévhit, hogy a D-vitamint kizárólag napfény hatására keletkezik a szervezetben: a tőkehalmájolaj, a lazac és a tojás is kiváló forrásnak számítanak.
Ha az E- és F-vitamin-szintünket szeretnénk feltuningolni, akkor fogyasszunk gabonaféléket, diót és mogyorót, esetleg tejtermékeket. Felsorolni is nehéz lenne, mennyi zöldség gazdag K-vitaminban, ezért aztán a teljesség igénye nélkül a lista: spenót, brokkoli, fejes saláta, kelkáposzta és lucerna.
Ügyeljünk a kritikus időszakokra!
Nyáron és tavasszal, amikor alapból sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, általában nem szokott gond lenni a vitaminháztartásunkkal. Télen és ősszel azonban fokozottan oda kell figyelnünk, és ilyenkor érdemes akár labor-, akár vizeletvizsgálattal ellenőriztetni, hogy minden rendben van-e.
