A petevezetékek a hasüreg és a méh között elhelyezkedő, azokat egymással összekötő csőszerű képződmények. Átjárhatóságuk rendkívül fontos a megtermékenyítésben, hiszen rajtuk keresztül jutnak el a petesejtek a méhbe, hogy ott találkozzanak a hímivarsejtekkel a megtermékenyítés érdekében.
Amennyiben a petevezető valamilyen okból kifolyólag elzáródik, a megtermékenyülés akadályba ütközik, így meddőség kialakulásáról beszélhetünk. Ilyenkor petevezeték átjárhatósági vizsgálatra (Hycosy) van szükség a probléma feltárásához.
Mivel sokan nem ismerik a petevezető vizsgálatot, a budapesti Haller Medical nőgyógyászat segítségével egy kicsit alaposabban is körbejártuk a témát, és összegyűjtöttünk 10 fontos tudnivalót mind az elváltozás, mind a vizsgálat kapcsán.
Mi okozhat petevezeték elzáródást?
Amint már a bevezetőből kiderült, a petevezeték elzáródása meddőséghez vezethet. Mielőtt azonban rátérnénk a legfontosabb tudnivalókra, érdemes megvizsgálni, hogy mi idézhet elő ilyen jelenséget?
A leggyakrabban a kismedencei gyulladás, illetve annak szövődményei állnak a háttérben, ami rögtön rávilágít arra, hogy mennyire fontos még a legenyhébb panaszok esetén is nőgyógyászati szakvizsgálatot kérni, hiszen a kezeletlen gyulladások különféle szövődményekhez vezethetnek.
A petevezetők elzáródását előidézhetik még nemi úton terjedő betegségek (akár Chlamydia is), terhességmegszakításból fakadó gyulladás, szülési szövődmény, méhen belüli fogamzásgátló, de egy ciszta, sőt endometriózis is állhat a háttérben.
Mi az a petevezeték átjárhatósági vizsgálat?
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat vagy más néven Hycosy egy gyors, járóbeteg ellátásban végzett, csekély fájdalommal járó diagnosztikai módszer, ami segít feltárni a petevezetők esetleges összetapadását.
A vizsgálat során egy speciális katéter segítségével sóoldat kerül a méhüregbe, majd ultrahang segítségével ellenőrizhető, hogy a kontrasztanyag eljutott-e a petevezetőkön át a hasüregbe vagy sem.
Amennyiben igen, legalább az egyik petevezető nyitott. Ellenkező esetben mindkét oldal elzáródott, ami sok esetben a meddőség kiváltó oka.
A vizsgálatot a ciklus 6. és 13. napja között a legoptimálisabb elvégezni, a kapcsolódó kellemetlenségek pedig fájdalomcsillapító vagy görcsoldó készítményekkel enyhíthetők.
Hogyan nyitható meg újra az elzáródott petevezeték?
Az elzáródott petevezeték ismételt megnyitására több lehetőség is van, azonban a legtöbbször kisebb műtéti beavatkozással a legegyszerűbb újra szabaddá tenni a járatokat.
Tudni kell ugyanakkor, hogy mindkét petevezető elzáródásakor a kezelőorvosok gyakran javasolnak beavatkozás helyett inkább mesterséges megtermékenyítést.
A legfontosabb tudnivalók a petevezeték átjárhatóságáról és a Hycosy vizsgálatról
1. A női meddőség egyik leggyakoribb oka
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat azért különösen fontos, mert a petevezetők elzáródása a női meddőség egyik leggyakoribb okának tekinthető. Kutatások szerint a meddő nők 35 százalékánál mutattak ki petevezető elzáródást, és az előfordulási arány évről-évre növekszik.
Ennek az oka leginkább ahhoz vezethető vissza, hogy az utóbbi években a szexuális úton terjedő betegségek és a kismedencei gyulladásos betegségek száma is folyamatos növekedést mutatott, amelyek a petevezetékek elzáródásának elsődleges okai.
2. Gyakran nem ismert a petevezeték elzáródás oka
Mint azt fentebb már kifejtettük, a petevezeték elzáródásának számos oka lehet, így gyakran fertőzések, gyulladások, esetleg korábbi terhességek állnak a háttérben, de sok esetben nem ismertek az elzáródás hátterében meghúzódó okok.
Éppen emiatt nem elegendő anamnézissel kizárni ezeket a tényezőket, hiszen bizonyítást nyert például, hogy akár egy vakbélgyulladás is összefüggésbe hozható a petevezetők elzáródásával. A Hycosy ezért meddőség esetén mindig az első vizsgálatok közé tartozik!
3. Egyszerű ultrahang vizsgálattal nem látható az elzáródás
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat egy kontrasztanyagos képalkotási forma, ugyanis egyszerű ultrahanggal jellemzően nem lehet látni a vezetőket, kivéve abban az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag nagyon kitágultak.
Emiatt van szükség speciális sóoldat befecskendezésére, ami kontrasztanyagként könnyedén láthatóvá teszi a járatokat. Néha színes Doppler-ultrahangot is alkalmaznak hozzá az orvosok, de a HSG vizsgálat egyaránt ideális a kiértékeléshez.
4. A petevezeték elzáródásnak több típusa is van
Kevesen tudják, de a petevezeték átjárhatósági vizsgálat azért is fontos, hogy feltárható legyen a probléma típusa. A vezeték ugyanis elzáródhat a méh irányából, illetve a túlsó végén, sőt megkülönböztethetünk középcső-elzáródást is, ami valójában nagyon ritka.
Ezen felül beszélhetünk peritubuláris összenövésekről, amikor a vezetők körüli, gyakran fertőzések vagy endometriózis hatására kialakult hegszövetek nőnek össze. Utóbbi diagnózisához a legjobb módszer a laparoszkópia.
5. A petevezeték proximális elzáródására nagyobb figyelmet kell fordítani
A petevezeték elzáródásának többféle típusa ismert, és mindig nagyobb figyelmet igényel a PTO, vagyis a proximális elzáródás, amikor a problémát nemcsak hegszövetek vagy endometriózis idézi elő.
Gyakori ilyen esetekben, hogy a záródást nyákdugó, polip vagy mióma okozza. Ezek az esetek alaposabb kivizsgálást, illetve az alapbetegség kezelését igénylik, mióma esetén akár műtétre is szükség lehet a fizikai akadály megszüntetése érdekében.
6. A proximális petevezeték elzáródás katéterezéssel kezelhető
Bár a proximális petevezeték elzáródás diagnosztizálásakor sokan megijednek, valójában azonban ez a probléma alapvetően könnyen kezelhető abban az esetben, ha csak a tényleges elzáródást kell orvosolni.
Ilyenkor egyszerű katéterezéssel lehetőség van ismét megnyitni a petevezetőket, majd ezt követően a megfelelő gyógyulási idő elteltével megpróbálkozni a gyermekvállalással.
7. A petevezeték görcs nem petevezeték elzáródás
A Hycosy vizsgálat kapcsán mindenképpen ki kell emelni a petevezeték görcsöt, ami gyakran téves diagnózist adhat, hiszen a képalkotás során elzáródásnak tűnik, valójában azonban csak a szervezet természetes védekező mechanizmusáról van szó.
Akkor alakulhat ki, ha a vizsgálathoz szükséges kontrasztanyag befecskendezése nem a megfelelő módon történik. A túl gyors és erőteljes áramlás ugyanis görcsöt válthat ki a petevezetéken belül, ami a beavatkozás előtt alkalmazott gyógyszerekkel elkerülhető.
8. Nemcsak az elzáródás, hanem a petevezeték tágulat is feltárható a vizsgálattal
Bár az esetek többségében a petevezetők elzáródása miatt javasolják a Hycosy vizsgálatot, azonban tudni kell, hogy a záródás hatására akár tágulat is kialakulhat (hidrosalpinx). Gyakran elősegítik a megjelenését a fertőzések és az endometriózis.
Az enyhe tágulat műtéti kezeléssel orvosolható probléma, azonban súlyosabb, 3 centiméternél nagyobb átmérőnél már nincs hatékony kezelési mód, így inkább mesterséges megtermékenyítést ajánlanak a pácienseknek.
9. Súlyos petevezeték elzáródásnál nem ajánlott a méhen belüli megtermékenyítés
Fontos tudnivaló a petevezeték elzáródás kapcsán, hogy súlyos esetben nem javasolt a méhen belüli megtermékenyítés, ami enyhébb esetekben nagyszerű alternatívát jelenthet például az enyhébb elzáródástól szenvedők számára.
Ebben az esetben lombikbébi kezelés javasolt. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy in vitro fertilizációs formában gyermeket vállalhasson a meddő pár.
10. A petevezeték-terhesség kockázata is növekszik az elzáródással
A petevezeték elzáródása kapcsán fontos kiemelni még egy olyan problémaforrást, ami ritkán kerül szóba, holott komoly gondot okozhat. Függetlenül ugyanis attól, hogy a magzat hol és miként fogant meg, az elzáródással megnő az esélye a petevezeték-terhességnek.
Ilyenkor a méhösszehúzódások miatt az embriók visszapréselődnek a petevezetőbe, ami sikertelen terhességhez vezethet.
Ezért is fontos, hogy probléma esetén végeztessünk petevezeték átjárhatósági vizsgálatot és a kezelőorvosunk utasítása szerint járjunk el a kezelés, illetve a gyermekvállalás kapcsán.
